– Szóval tényleg odaadtad neki az ebédemet?
– Azt mondtad, nem kell – vontam vállat. – Én pedig nem szeretek ételt kidobni.
– De hát éhes vagyok!
– Akkor készíthetsz magadnak valamit. Kenyér van, vaj is van. A hűtőben pedig ott a sajt.
Talán keménynek hangzott, de abban a pillanatban úgy éreztem, végre kimondtam valamit, amit régóta magamban tartottam. Nem az ételről szólt ez. Hanem arról, hogy egy kapcsolatban nem természetes, hogy az egyik fél mindent megtesz, a másik pedig csak hibát keres.
A férjem végül szó nélkül kinyitotta a hűtőt. Hallottam, ahogy becsukja az ajtaját,
